Kérdés:

Egy beszélgetést hallottam testvérek között, melyben a körülöttünk zajló háborúkkal kapcsolatosan elhangzott az 1Tim 6,10: Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal.

Ma hogyan járhat el az Igéhez hűen egy vállalkozó?

Az 1Tim 6:10 szerint nem helyes a pénz felhalmozása, de akinek ez a munkája, érdeke a haszon termelése, mert gondoskodnia kell a családról, alkalmazottakról, becsületesen fizetni az állam felé a közterheket, visszafordítania a vállalkozásba is a pénzt (gépek vásárlása pl.), hogy működő képes legyen. (Nem akart vállalkozó lenni, de bele kényszerült.)

A másik kérdésem ehhez kapcsolódóan a Luk 16,9-14: Én is mondom nektek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba. Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az. Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi [kincset]? És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda nektek, ami a tiétek? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt.

Hogyan kell értelmezni a két Igét, mi az összefüggés közöttük, van-e ellentmondás?

Válasz:

Összesen 3 kérdést tettek fel: 1. Hogyan kell értelmezni a két Igét? 2. Mi az összefüggés a két említett Ige között, van-e ellentmondás? 3. Ma hogyan járhat el Igéhez hűen egy vállalkozó?

1.) Hogyan kell értelmezni a két Igét?

(1) Olv. 1Tim 6,10: Ami a bajt okozza, nem maga a pénz, hanem a pénz szerelme = a pénz szeretete, fösvénység, kapzsiság, fukarság. Az is lehet a pénz szerelmese, akinek kevés pénze van. 1Tim 6,8-9: De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Aki észreveszi magán, hogy meg akar gazdagodni, hogy gyűjti a pénzt, a vagyont, hogy fukar, „fogához veri a garast”, az kérje az Úr szabadítását ebből a bűnből. Ez nagy bűn, mert ez bálványimádás. Kol 3:5 Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet, ami bálványimádás. Ez az Ige rámutat arra, hogy az embernek is van feladata: Megöldökölni a pénz utáni sóvárgást. Ez azt jelenti, hogy ha észreveszi magán, hogy itt vagy ott, így vagy úgy extra pénzre tudna szert tenni, akkor ne tegye! Ölje meg magában ennek a kívánságnak a véghezvitelét!

(2) Olv. Luk 16,9-14: Nem térek ki ennek az Igének minden üzenetére, mert az nagyon hosszú lenne, csupán arra, ami a pénz szerelmével kapcsolatos. Ez az Ige a hamis sáfárról szóló példázatból való. Azt üzeni, hogy mindannyian sáfárok vagyunk. Sem a pénzünk, sem a vagyonunk, sem más nem a mi tulajdonunk, hanem Istené. Mi csak kezelői, sáfárai vagyunk mindannak, amink van. A pénzünknek is. És azzal úgy kell bánnunk, ahogy a tulajdonos, azaz Isten elvárja. Ő pedig azt várja, hogy ne legyünk fukarok, adjunk másnak is, ha nekünk van! Istennek szolgáljunk a pénzzel is! Aki a pénznek, a mammonnak szolgál, vagyis az életét pénzgyűjtésre szánja, az nem szolgálhat Istennek. Ahogy az Úr mondta: Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Ezt jól jegyezzük meg!

2.) Mi az összefüggés a két említett Ige között, és van-e ellentmondás?

Nincs ellentmondás a két Ige között. A Luk evangéliuma csak megerősíti azt, amit a Tim levélben olvastunk. Aki a pénzt szereti, és annak szolgál, az Istennek nem szolgálhat. Ez akár oda is vezethet, hogy némelyek eltévelyednek a hittől.

Emlékezzünk a farizeusokra! Jól ismerték az Írások betűit, de a Szellemét nem fogadták be. És mikor az Úr kijelentette: Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak, akkor az Ige így folytatódik: Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt.

Megcsúfolja az Urat az, aki pénzszerető! Megcsúfolja pl. azzal is, hogy a pénz az Úré, és ő úgy bánik vele, mintha az övé volna; és azzal is, hogy úgy szereti a pénzt, ahogy az Urat kellene szeretnie. Luk 10:27 Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. De a pénzszerető ember szíve, lelke, esze a pénz körül forog, és arra szánja minden erejét, nem az Úrra, és a felebarátját sem szereti.

3.) Ma hogyan járhat el az Igéhez hűen egy vállalkozó?

A kérdés így kezdődött: „Egy beszélgetést hallottam testvérek között, melyben a körülöttünk zajló háborúkkal kapcsolatosan az 1Tim 6,10 elhangzott”.

A háborúnak a gyökere is a pénz szerelme. Valakik hasznot húznak a háborúból. Nemcsak azok, akik fegyvert gyártanak, mások is. Ezeket nem érdekli, hogy hányan halnak meg, hányan veszítik el a lakásukat, a megélhetésüket. Hányan nélkülöznek, fáznak, éheznek, félnek, menekülnek. Őket csak a pénz érdekli. Az Ige azt mondja: mely után sóvárogván ... magukat általszegezték sok fájdalommal. Most másokat, ezreket és milliókat szegeznek át sok fájdalommal, de egyszer az Úr mindezt számon kéri rajtuk az utolsó ítéletkor, és akkor szembesülniük kell azzal, hogy magukat is átszegezték sok fájdalommal. Jel 20:13 És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, akik ő náluk voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. És akik J. Kr.-ba vetett hit nélkül halnak meg, azok nagy fájdalommal lesznek átszegezve a tűz tavában, a kárhozatban.

A háborúnak van egy másik tanulsága is. Nem minden pénzszerető vállalkozó számára hoz hasznot a háború. A másik oldalon olyan vállalkozók is vannak, akik mindent elveszítenek. Elvesztik az üzemet, mert pl. rakétatalálat érte. Elvesztik az összes pénzüket, sőt valakik az életüket is. Úgy, ahogy az Úr Jézus mondta az egyik példázatában arról, akinek sokat termett a földje, és új csűröket épített, hogy abba raktározza el. Luk 12:20-21 Monda pedig neki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, aki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag. Ez az Ige rámutat arra is, hogy háború nélkül is meghal az ember, és mindent itt kell hagynia, amit összegyűjtött. Nem hiába nevezi Isten az ilyen embert bolondnak. Lehet, hogy sok vállalkozót ügyesnek, okosnak tekintenek a világban, sőt még magát is sikeresnek tarthatja, de Isten ítélete az igaz: Bolond az, aki a pénz, a vagyon szerelmese!

Ez arra figyelmeztet minden vállalkozót, de nemcsak őket, hanem mindenkit, hogy nem érdemes az életünket a pénzre, pénzszerzésre feltenni!

A kérdésben az is szerepelt, hogy vannak „kényszervállalkozók”. A kérdező így fogalmazta meg: „akinek ez a munkája, annak érdeke a haszon termelése, mert gondoskodnia kell a családról, alkalmazottakról, becsületesen fizetni az állam felé a közterheket, visszafordítania a vállalkozásba is a pénzt (gépek vásárlása pl.), hogy működő képes legyen”.  Ez így van. A kérdés ez volt: Ma hogyan járhat el az Igéhez hűen egy vállalkozó? Mondjuk egy hívő vállalkozó.

Ismétlem: Nem a pénz a baj, hanem a pénz szerelme. Ha csak annyi pénzt akar, amivel a vállalkozásának a működőképességét fenntartja, és nem arra törekszik, hogy mindig bővítse, egyre több haszna legyen, akkor helyesen gondolkozik. Ha megelégszik annyival, ami kell a családja szükségére, az alkalmazottak fizetésére, az adókra, és az elkopott gépek pótlására, akkor nem a meggazdagodás jár a fejében. Ha az Úr megáldja, és több lett a szükségesnél, akkor szétosztja a rászorulók közt, vagy az evangélium terjesztésére fordítja, akkor nem tévelyedik el a hittől. De mindig vigyáznia kell, mert a korszellem, a konkurencia, a régi természete abba az irányba hajtja, hogy egyre több legyen, több gép, nagyobb üzem, több munkás, nagyobb termelési volumen, nagyobb haszon, stb., és ezzel már együtt jár a mammon szeretete.

Az nem megoldás, hogy a nagy haszonból egy keveset ad az evangélium terjesztésére és a szegényeknek, hogy nyugtassa a lelkiismeretét. Hiába teszi ezt, ha szereti a pénzt, és a haszon nagy részét megtartja, hogy azzal még több pénzt szerezzen. Mert nem szolgálhat két úrnak, Istennek és a mammonnak is. Aki a mammon szolgájává lett, az eltévelyedik a hittől.

Őrizzen meg az Úr minden vállalkozót, és minket is ettől! Minden vállalkozó tagadja meg, öldökölje meg magában a pénz szeretetét, mert az bálványimádás! De ezt tegyük mindannyian, a nem vállalkozók is, különösen azok, akiknek kísértés a mammon, nehogy bolondok módjára éljük az életünket! Ámen.